A baby Defender tisztán elektromos lett volna — a JLR épp most pislogott
A kisebb Defendernek csak elektromosnak kellett volna lennie. Most a JLR kinyitja az ajtót a hibridek előtt, és az ok mindent elárul a piac valódi állapotáról.
Úgy tűnik, valaki a JLR-nél komolyan újragondolt mindent. A kis Defendert — azt, amit a sajtó makacsul Defender Sportnak hív — eredetileg tisztán elektromosnak szánták. Ez a terv épp most fordult át. Méghozzá élesen. Az EMA platform mostantól nemcsak BEV-változatokat fog támogatni, hanem HEV-hibrideket is. Ez nem kozmetikai kiigazítás. Ez egy U-kanyar.
És könnyű megérteni, miért. A teljes elektromos átállás a Defender számára sokkal fájdalmasabb történet, mint egy átlagos városi crossover esetében. A márkának egyszerre kell megőriznie a terepkaraktert, az összkerékhajtást, a tartósságot és azt a képességet, hogy oda is eljusson, ahol a töltőállomások puszta legendák. A hibridek azt adják meg a Defendernek, amit a tiszta elektromos még nem tud — mozgásteret. Különösen olyan piacokon, mint az Egyesült Államok, ahol az elektrifikáció vontatottan halad, és a Defender otthon érzi magát. A nevet még nem erősítették meg hivatalosan, de a projekt már mélyen a fejlesztési szakaszban van.
Mark Cameron, a Defender és Discovery márkák ügyvezető igazgatója korábban azt mondta, a munka gőzerővel halad, és az új autónak „a kategóriájában a legjobbnak kell lennie azokban a tulajdonságokban, amelyek Defenderré teszik”. Az előzetes adatok szerint a Defender Sport hossza kicsivel 4,5 méter felett lesz. Ez nem a mostani Defender 90 kicsinyített elektromos másolata. Ez önálló modell egy új architektúrán. A nulláról.
Az EMA platform a jövőbeli új generációs elektromos Range Rover Evoque és Velar alapját is adja majd. Csakhogy a padlóba épített akkumulátorok ismert fejfájást okoznak a komoly terepjáróknál. Cameron nem is titkolta: ez az architektúra megvághatja a felfüggesztés úthosszát és a tengelyek artikulációját a jelenlegi Defenderhez képest. A JLR mindezzel együtt azt ígéri, hogy a terepképességek komolyak maradnak. Az összkerékhajtás nem tárgyalási alap. Az elektromos változatnál ez erősen kétmotoros elrendezésre utal.
Aztán ott van még egy csapda — az aerodinamika. Egy igazi Defendert a függőleges, szinte faragott sziluettjéről lehet felismerni. De pont ez a forma öli meg az elektromos hatótávolságát és a hibrid fogyasztását. A JLR-nek meg kell találnia az egyensúlyt a hatékonyság és a karakter között. Karakter nélkül csak még egy sima SUV jön ki belőle. És ilyenből a piac már bőven kapott. Ugyanakkor Gaydonban nem hajlandóak bármi áron felgyorsítani a fejlesztést, még a kínai riválisok nyomása alatt sem. A Defender megőrzi legalább a két hidegtesztet és a két melegteszt-ciklust. Kivétel nélkül.
A JLR-nél meg vannak győződve: egy luxus terepjárónál a minőség, a tartósság és a megbízhatóság többet nyom a latban, mint a leggyorsabb piaci bevezetésért folytatott verseny. A hibridek megjelenése egy szélesebb Defender-filozófiába is illik — a vevőknek minél több lehetőséget kínálni, amíg a piac nem áll készen a teljes elektromos átállásra. Ma a Defender egyesült királyságbeli értékesítésének jelentős része még mindig dízel. A modell fő piaca pedig Amerika lett.
A Defender Sport lehet az első igazi próbatétele annak, hogy a Defender képes-e önálló márkaként élni, és nem csak egyetlen modellként különböző karosszériákban. A kis Defendernek kompaktabbnak, hatékonyabbnak és technológiailag felszereltebbnek kell lennie. De anélkül, hogy elveszítené azt a nyers magabiztosságot, amiért az emberek egyáltalán megveszik ezt a nevet.