Nemcsak a gyorshajtás vagy a durva gázadás növeli az üzemanyag-fogyasztást. Számos fedélzeti funkció szinte észrevétlenül kapcsol be, de mindegyik áramot fogyaszt – a motornak pedig több üzemanyagra van szüksége.
A légkondicionáló a legnagyobb energiafaló. A német ADAC adatai szerint városban a klíma akár 20 százalékkal is megnöveli a fogyasztást. Egy 5 literes átlagfogyasztású autónál ez plusz egy litert jelent 100 kilométerenként. Autópályán kisebb a veszteség, mintegy 6 százalék, ami 0,3 liter pluszt jelent. Összességében a légkondicionálás 10–15 százalékkal nyomja meg a fogyasztást. Ennek ellenére nem érdemes kikapcsolni a klímát a spórolás jegyében: a bepárásodott ablakok, a hőség és a fáradt vezető jóval nagyobb veszélyt jelentenek, mint a plusz fogyasztás.
Az elektromos berendezések sem ingyen üzemelnek. Az akkumulátort a generátor tölti, ami terheli a motort. Az ADAC egyszerű ökölszabályt ad: minden 100 watt elektromos fogyasztás hozzávetőleg 0,1 literrel növeli a száz kilométerre vetített fogyasztást. Vagyis az első- vagy hátsóablak-jégtelenítő, ami mintegy 800 wattot vesz fel, akár 0,8 literrel is megnövelheti a fogyasztást. Az utastér ventilátora közepes fokozaton körülbelül 170 wattot igényel, a tompított fényszóró 125-öt, a ködlámpa 110-et, az ülésfűtés nagyjából 100-at, a fűthető kormány pedig 50 wattot.
Vannak ennél nagyobb falatok is. A kiegészítő fűtés akár 2000 wattot is felemészthet, ami 2 literes többletet jelenthet száz kilométerenként. Ezzel szemben a rádió 20 wattja, egy USB-port 100 wattja vagy egy hordozható navigációs egység 10 wattja szinte elhanyagolható a pénztárcára – még ha elvileg itt is van fogyasztás.
A lényeg az ésszerű, nem a fanatikus spórolás. A klíma, a jégtelenítők és a világítás biztonsági szempontból nélkülözhetetlenek, de nincs értelme a nagy fogyasztású berendezéseket megszokásból bekapcsolva hagyni. Néha a plusz üzemanyag-fogyasztás nem a gázpedáltól, hanem egy olyan kapcsolótól származik, amit már régen ki kellett volna nyomni.