A Ford abbahagyta a bujkálást. A cég nyíltan felfűti az érdeklődést az elkövetkező évek legfontosabb elektromos autója iránt — egy nagyjából 30 000 dollárba kerülő középméretű pickup iránt. Ráadásul mindezt váratlan módon teszi: a prototípusok már álcával az utakon járnak, és a karosszériájukra közvetlenül QR-kódokat nyomtattak. Beolvasod, és egy zárt oldalra kerülsz, ahol tesztelési és összeszerelési videók várnak. Tisztán a jövő marketingje, semmi más.
A modellnek még nincs neve, bár az Egyesült Államokban egyre hangosabban sutyorognak a Ranchero visszatéréséről. A formátumot illetően egy dolog biztos: ez nem egy új F-150 Lightning — az autó sokkal kompaktabb. Egy négyajtós pickup, amelynek sziluettje inkább a régi Rangerre és a Maverickre hajaz: rövid motorháztető, erősen megdöntött szélvédő, kicsi rakfelület. A Ford a Mustang EcoBoost szintjén ígér gyorsulást, ám a pontos adatokat egyelőre hét lakat alatt tartja. Egyelőre.
Az igazi izgalom azonban nem a dizájnban rejlik. Hanem az önköltségben. A pickup lesz az első modell az új Universal EV platformon, és a Ford egyszerre több radikális megoldásra tett: LFP-akkumulátorok, alumínium elemek megaöntése (a Maverick karosszériájához 146 alkatrész kell — itt mindössze kettő), kevesebb rögzítőelem, a „szerelőfa” elvén egyszerűsített összeszerelés, amely 40 százalékkal gyorsítja a gyártást. Jim Farley becsvágya már a pimaszsággal határos — a BYD mexikói gyárainak költségszintjére akar felérni. A gyártás Louisville-ben indul, ahol korábban az Escape és a Lincoln Corsair futott le a szalagról.
A piacnak pontosan ilyen EV-re van szüksége a Fordtól — és már tegnap kellett volna. Az F-150 Lightning túl drágának bizonyult, és túlságosan rá volt szorulva a nagy elektromos pickupok szűk keresletére. A Maverick viszont az ellenkezőjét bizonyította: a vásárlók megfizethető és praktikus munkagépet akarnak, nem pedig hatalmas, zászlóshajó-méretű szörnyet. Ha a Ford a 30 000 dollár környékén tartja az árat és tisztességes hatótávot ad, valami ritka kerül a kezébe — egy elektromos pickup, amelyet nem az imázsért, hanem a tömegvásárlónak építenek.
Csakhogy egy dolog olcsó EV-t ígérni. És egészen más nyereséggel eladni. Az LFP-akku valóban olcsóbb és tartósabb, de egyúttal nehezebb is — a pickupnak pedig életbevágóan szüksége van hatótávra, teherbírásra és vontatóképességre. Pontosan ezen a hajszálnyi egyensúlyon dől el a projekt sorsa. Az „új Model T” lesz belőle, amiről Farley álmodozik? Vagy újabb gyönyörű válságkezelő terv, amilyenből a Ford történetében jócskán akadt már?
