Tudtad, hogy néhány autónak van névrokon hasonmása? Nem rokonok, nem platformklonok — puszta névrokonok, különböző kontinenseken születtek, homlokegyenest ellenkező filozófiák szerint. Az Autoevolution öt ilyen párost gyűjtött össze az amerikai és európai klasszikusok közül: olyan gépeket, amelyek azonos emblémát viseltek anélkül, hogy bármi máson osztoztak volna.
A leglátványosabb eset? A Hornet. A brit Wolseley már 1930-ban ráragasztotta ezt a nevet egy könnyű, hathengeres szedánra, majd 1961-ben felélesztette a Mini előkelőbb változatához. Az USA-ban azonban a Hornet egészen másképpen morajlott: 1951-ben az emblémát egy Hudsonra szerelték — és az az autó könyökkel furakodott be a korai NASCAR-ba. Alacsony súlypont, 5,0 literes soros hathengeres, győzelem győzelmet követett a sokkal erősebb V8-asok ellen.
A Darttal hamar feszessé vált a helyzet. A Chrysler előre lefoglalta a nevet a Dodge számára. Így amikor a Daimler 1959 áprilisában New Yorkban büszkén bemutatta sportkocsiját — épp Dart néven — az ultimátum köntorfalazás nélkül lecsapott. A britek a helyszínen kénytelenek voltak átkeresztelni az autót SP250-re. Segített? Nem nagyon. A közönség a mai napig Daimler Dartnak emlegeti. Közben a Dodge Dart 1960-tól teljes modellsorozattá nőtte ki magát, beleértve a legendás Max Wedge és HEMI Super Stock gyorsulási fegyvereket.
Monte Carlo — ismét két soha nem találkozott világ története. 1970-től a Chevrolet izmos személyi luxuskupévá formálta saját Monte Carlo-ját. A Lancia középmotoros Montecarlo-val válaszolt — szándékosan egy szóban írva, hogy ne kelljen összetűzni az amerikaiakkal. Az USA-ban az olasz autót rögtön Scorpion néven árulták. És itt jön a java: épp ebből a „kis Lanciából” alakult ki később a rali 037-es — az, amelyik megrohamozta a B csoportot.
Diplomat? Itt is kettős élet. Az Opelnél zászlóshajó volt — amerikai V8 a motorháztető alatt, német tekintély az utastérben. A Dodge-nál az Aspen drágább rokona, amelyik egyenesen 1989-ig kitartott. A Fiestánál a logika a feje tetejére áll: jóval a Ford európai ferdehátú előtt a név két Oldsmobile-modellhez tartozott — köztük egy 1953-as limitált kabrióhoz, amelyből mindössze 458 darab készült.
Ma az ilyen véletlen egyezések nem többek gyűjtői különlegességeknek. De árulkodnak valamit a régi autóiparról: a neveket fülre, státuszra, megsejtésre választották. A globális jogi kockázatok alig számítottak. Manapság egy jó emblémát majdnem olyan gondosan ellenőriznek, mint egy platformot vagy egy motort.
És néha a név túléli magát az autót. A Fiesta Európa népi ferdehátúja lett. A Dart az amerikai Mopar ikonja maradt. A Hornet pedig mind a mai napig élesebben és gyorsabban hangzik, mint a modern, négy betűből és egy számjegyből álló megnevezések fele.
