Egyeseknek ez az utolsó igazi Shelby. Másoknak egy drága Mustang Mach 1, amelyre egyszerűen csak ráragasztották az emblémákat. Az igazság, mint általában, valahol középen van — és épp ezért az 1970-es Shelby Mustang GT500 a mai napig két táborra osztja a rajongókat. Ez az eredeti Shelby-korszak nagyfináléja: rendkívül ritka fastback egy hatalmas V8-cal és olyan gyári felszereltséggel, amely ma már szinte hihetetlennek tűnik. És egyszersmind olyan autó, amelyet a puristák makacsul nem hajlandók a »sajátjuknak« elismerni.
És minden azon múlik, hogyan is születtek meg ezek az autók. Az átdolgozott Shelbyk gyártását az 1969-es modellév után gyakorlatilag leállították — de az eladatlan példányok a raktárakban gyűjtötték a port. Hogy veszteség nélkül szabaduljon tőlük, a Ford szövetségi felügyelet alatt az autók egy részéhez új 1970-es alvázszámot rendelt, és néhány külső részletet tett hozzá: vastag fekete csíkok a motorháztetőn és feltűnő fekete első spoiler. Így születtek a korszak utolsó Shelbyjei — lényegében raktárkészlet-maradékok, amelyek második igazolványt kaptak.
Ez a konkrét GT500 mély, sötét Black Jade színben pompázik, amelyet fehér vinilbelső és fehér oldalcsíkok emelnek ki. A felújítás egészen a Concours Gold szintjéig emelte — de itt nem a karosszéria fénye az igazán érdekes. Sokkal fontosabb a felszereltség. Gondoljanak csak bele: a gyárból az autó klímát, állítható kormányoszlopot, szakaszos ablaktörlőt, AM/FM-rádiót, lehajtható hátsó támlát és — egy ilyen Mustangnál a legritkábbat — gyári sebességtartó automatikát kapott. Egyáltalán nem tipikus felszerelés egy brutális izomautóhoz.
A hosszú üvegszálas motorháztető alatt az eredeti 428 Cobra Jet V8 lapul, 7,0 literes lökettérfogattal. Papíron: 335 LE és 597 Nm — bár mindenki tudja, hogy a Ford hagyományosan alábecsülte ezeket a motorokat, és a tényleges teljesítmény érezhetően magasabb volt. Egy megerősített háromfokozatú C6 automatával párosul. Ez már nem az 1960-as évek közepének könnyű, versenypályára hangolt Shelbyje. Ez egy nagy, nehéz és igazán gyors gran turismo, amelyet erőteljes rajtra és hosszú útra építettek. Ráadásul a gyártási életrajza rendkívül kacifántos.
Először a karosszéria végigment a Ford dearborni során. Aztán a Livonia-i A.O. Smith üzembe került, ahol üvegszálas sárvédőket, öt működő NACA-légbeömlővel ellátott motorháztetőt, különleges fényszóróházakat és egy első panelt kapott. Csak ezután jutott el az autó a Car Kraft üzembe, ahol véglegesen 1970-es modellé alakították. Három gyár egyetlen autóért — egyetlen másik Shelby sem járta be ezt az utat.
Ugyanabban a Car Kraftban egyébként a legendás Boss 429 Mustangot is összeszerelték — a GT500-unk tehát több mint tisztes társaságban van. Összesen 1969-ben és 1970-ben 3153 Shelby Mustang gördült le a sorokról. Ebből 1872 jutott a GT500-ra — de éppen az 1970-es változat tűnik ki ritkaságával: mindössze 380 fastback és 90 kabrió. Vitatkozzanak hát az »eredetiségről« amennyit csak akarnak — ez egy grammot sem von le a gyűjtői értékből.
Ez a GT500 tökéletesen szemlélteti, hogyan váltott jelleget a Shelby Mustang a korszaka alkonyán. Kevesebb versenypályás düh — több súly, kényelem és drága extra. A motorháztető alatti hétliteres Cobra Jet mégsem hagyja feledni a lényeget: ez nem csupán egy szép Mustang az utolsó szériából. Ez egy egész korszak vége — és alighanem az egyik legalulértékeltebb nagyfináléja.
