Ugyanaz az ezüst fényezés fedi ma azt a terepjárót, amely elég régi ahhoz, hogy gyerekkori emlékeket idézzen, és azt is, amelyik most gördült le a gyártósorról. A Range Rover Classic részlegnek 2000 órára, azaz 250 darab nyolcórás műszakra volt szüksége, hogy ezt a két autót egyetlen sorsba kösse. Alapként egy amerikai piacra szánt 1993-as Range Rover County Editiont választottak, amelyet teljesen felújítottak, majd Titan Silver árnyalatra fújtak – ugyanarra a finom alumíniumszemcséket tartalmazó ezüstre, amely a jelenlegi csúcsmodellen, az SV Ultrán debütált. A két autó együtt kerül kalapács alá az RM Sotheby’s árverésén augusztus 14-én, a Monterey Car Week alatt.
A gyári felújítás már régen nem csupán azt jelenti, hogy egy autót visszaállítanak eredeti állapotába. Mára eszközzé vált arra is, hogy évtizedeket kössön össze – a Classic részleg ügyfelei most áthozathatják a mai Range Roverek színeit, anyagait és részleteit a régebbi generációkra. Az 1993-as autóban használták először a Classic részlegnél a szintetikus Ultrafabrics™ kárpitot, az SV Ultra Orchid White és Cinder Grey kombinációjában, egészen a lézermintáig és az ülések perforációjáig megismételve azt. Ehhez jött még új felirat a motorháztetőn, modern kivitelű háromküllős felnik, valamint egyszerűsített, díszlécek nélküli oldalpanelek.
A motorháztető alatt viszont a mérnökök nem kerülték meg a nehezét. Az eredeti 3,9 literes V8-as a helyén maradt, négyfokozatú automata váltóval párosítva – szó sem volt modern motorra való resto-mod jellegű átalakításról. A szakemberek nulláról építették újra a motort és a váltót, valamint felújították a felfüggesztést, a kormányzást és a fékeket. Pontosan itt rejlik a lényeg – a gyűjtői érték nem a nagyobb teljesítményből fakad, hanem a gyárilag hitelesített felújítás eredetéből és a kapcsolatból az első, amerikai piacra épített Range Rover SV Ultrával.
Az előzetes bemutató augusztus 12. és 14. között zajlik a Monterey Conference Centerben, az élő árverés pedig augusztus 14-én este kezdődik. A Range Rover egyelőre nem hozta nyilvánosságra a becsült árat, a minimálárat, a Classic modell futásteljesítményét, sem a tétel formátumát. Az igazi kérdés azonban nem a pénzről szól. Hajlandóak-e a gyűjtők nemcsak egy gyönyörűen felújított terepjáróért fizetni, hanem a márka két korszaka között hivatalosan megteremtett kapcsolatért is? A válasz augusztus 14-én derül ki.
