Egy 17 dolláros alkatrész keltette életre ismét a totálkáros szupersportautót. A brit autós YouTuber, Mat Armstrong megvásárolt egy sérült McLaren 600LT-t Görögországban, anélkül, hogy előtte élőben látta volna, és brutális határidőt szabott magának: hét napot. Az autó nem volt hajlandó beindulni. A hibás egy kioldott pirobiztosíték volt, és az eredeti McLaren-alkatrész helyett Armstrong egy kompatibilis Mercedes-Benz komponenst talált — mindössze 17 dollárért.
Az alkatrészek felcserélhetősége itt nem ért véget. A sérült futóműhöz egy McLaren 720S alsó lengőkarját használták fel. A darab nem illett közvetlenül: a 720S hidraulikus futóművel, a 600LT mechanikus stabilizátorral rendelkezik, ezért a lengőkart át kellett alakítani. A megrepedt öntött alumínium ajtózsanért hegesztéssel javították, a kioldott biztonsági öveket pedig szakemberekhez küldték az előfeszítők felújítására.
Pontosan itt szűnik meg a történet egy egyszerű anekdotának lenni egy olcsó alkatrészről. A futómű-lengőkar, az elektromos rendszer pirotechnikai eleme, az övek előfeszítői — mindezek olyan alkatrészek, amelyeken a biztonság múlik. Az Autoblog külön kiemeli, hogy a csapatnak soha nem volt hivatalos biztosítói felmérése az autó állapotáról. A projekt tehát azt mutatja meg, mire képes egy független javítás, de nem igazolja, hogy a felújított autó megfelel a McLaren gyári eljárásainak.
A 600LT technikai alapjai különösen kockázatossá teszik a kísérletet. A motorháztető alatt egy 3,8 literes, kétturbós V8 dolgozik, brit szabvány szerint 592 lóerővel (a gyakorlatban nagyjából 600 lóerővel), 620 Nm nyomatékkal és 2,8 másodperces 0-100 km/h gyorsulással. Ez nem olyan autó, amelynél a futómű-geometria vagy a passzív biztonság megelégedhetne egy kozmetikai javítással.
A projekt végső számlája nagyjából 141 000 dollárra rúgott, beleértve a már teljesen működőképes, felújított autót is. A forrás nem részletezi, mennyi jutott a vételre, az alkatrészekre és a munkadíjra, ezért félrevezető lenne a 141 000 dollárt egyenesen "javítási költségnek" nevezni.
Armstrong számára nem újdonság az alkatrészek keresése a hivatalos katalóguson kívül. Egy másik projektben egy Bugatti Veyron karbantartási költségeit úgy csökkentette drasztikusan, hogy a hivatalos ellátási lánc jóval drágább megoldásai helyett több tömeggyártású alkatrészt talált. Akkor a végső szervizszámla 1193,83 font lett — a korábban emlegetett 25 000 dollárral szemben.
A 600LT története valami fontosabbat mutat meg, mint a 17 dollár és egy gyári alkatrész ára közötti különbséget: még egy kis szériában gyártott szupersportautónál is vannak problémák, amelyeket szabványos autóalkatrészekkel meg lehet oldani, míg mások egyedi fémmegmunkálást és szakszerű javítást igényelnek. Az okos spórolás és a kockázatos kompromisszum közötti határ pontosan a biztonságnál húzódik — és ezen a hétnapos határidő sem változtat.
