Washington „amerikaibb” autókat akar — és lehet, hogy ennek árát elsőként maguk az amerikaiak fizetik meg. A Reuters szerint a Ford, a General Motors és a Stellantis készül az USMCA kereskedelmi megállapodás javasolt felülvizsgálatának egy részével szembeni fellépésre: két gyártó becslése szerint a változások cégenként évi legalább 2 milliárd dollár többletköltséget jelenthetnek.
Jelenleg egy személygépjárműnek legalább 75%-ban észak-amerikai származású alkatrészekből kell állnia ahhoz, hogy jogosult legyen az USMCA kedvezményes elbírálására. Ez az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti kereskedelmi megállapodás hivatalosan hatályos követelménye. Washington a Reuters forrásai szerint ennél jóval szigorúbb konstrukciót fürgel: a járműnek legalább 50%-ban kifejezetten amerikai származású alkatrészeket kellene tartalmaznia, és a jelenlegi 75 százalékos észak-amerikai küszöb is emelkedhetne. Ezek a számok azonban még nem tekinthetők lezárt szabálynak.
Az USTR nem tagadja a tárgyalásokat — azok valóban zajlanak. Ami még nem rögzült hivatalos dokumentumokban, az pontosan ez az 50 százalékos szám. Az Egyesült Államok és Mexikó közötti következő tárgyalási fordulót 2026 szeptemberére tűzték ki. Detroit számára ez a már hatályban lévő vámokra rakódik rá: a GM 2026-ra 2,5–3,5 milliárd dolláros bruttó vámköltséggel számol.
És itt jön elő az a paradoxon, amelyre az AAPC iparági szövetség rámutat. A Japánból, Dél-Koreából és az EU-ból érkező járművek külön kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően mintegy 15 százalékos összevont vámmal léphetnek be az Egyesült Államokba. A japán és a dél-koreai autóknál ezt a szintet az amerikai fél hivatalosan is rögzítette. Ennek eredményeként egy olyan autó, amelyet a Ford vagy a GM több országból származó alkatrészekből szerel össze Észak-Amerikában, bonyolultabb számítási és vámrendszer alá kerülhet, mint egy versenytárs teljesen importált autója.
Pontosan ezért nem maga a lokalizáció ellen lépnek fel az amerikai gyártók: az AAPC támogatja az USMCA fenntartását, de célzott módosításokat és elég hosszú átmeneti időszakot kér. Egyelőre nem eldöntött áremelésről van szó, hanem a jövőbeli szabályok körüli vitáról. Az a többlet 2 milliárd dollár cégenként viszont világosan mutatja, miért tart Detroit attól, hogy egy „amerikaibb” autóért vívott harc végül magát a vásárlót fogja terhelni.