Ugyanaz a 2,0 literes BMW B48 motor valahogy három teljesen különböző életet élt meg: a hátsókerék-meghajtású Toyota GR Supra hosszú motorháztetője alatt, az alig egy tonnát nyomó Morgan Plus Four belsejében, valamint keresztben beépítve a fürge kis MINI modellekben. Az összeállítást a BMWBLOG készítette, egy fontos megjegyzéssel: a MINI valójában nem külső gyártó, hanem egyszerűen egy önálló márka a BMW Groupon belül.
Az amerikai kivitelű GR Supra 2.0 egy 255 lóerős, 400 Nm nyomatékú B48-at kapott, nyolcfokozatú automata váltóval és hátsókerék-meghajtással párosítva. Mindössze 5 másodperc alatt gyorsult 97 km/órára, és nagyjából 91 kg-mal könnyebb volt a 3.0-s verziónál. Ez azonban már történelem: 2025-től kezdve a hivatalos amerikai Supra-kínálat kizárólag a 3.0-s és a 3.0 Premium verziókra szűkült, a végleges, 2026-os modellévben pedig már egyáltalán nem maradt hely a négyhengeresnek — csak a hathengeres változatok élték túl.
A Morgannál más a helyzet — a márka nem mond le a B48-asáról. A jelenlegi Plus Four hosszanti beépítésű motort kapott, és minden erőt a hátsó tengelyre küld: 258 lóerő, manuális váltóval 350 Nm és 5,2 másodperces 0–100 km/órás gyorsulás érhető el, míg a nyolcfokozatú automatával ezek az értékek 400 Nm-re és 4,8 másodpercre nőnek. Az automata verzió száraz tömege mindössze 1009 kg — szinte illetlenül kevés egy ekkora karakterű autóhoz. Az Egyesült Királyságban ez a roadster 69 995 fontos áron indul.
A legkeményebb gyári hangolást azonban a MINI John Cooper Works GP kapta: az európai kivitel 306 lóerőt és 450 Nm-et adott le, a 0–100 km/órás gyorsulás pedig 5,2 másodperc volt. Összesen mindössze 3000 darabot építettek belőle. Hasonló hajtáslánc került a négykerék-meghajtású JCW Clubmanba is. Maga a B48 rég óta ismerős arc a BMW saját kínálatában, míg a mai háromajtós MINI John Cooper Works jóval szerényebb, 231 lóerős és 380 Nm-es teljesítménnyel kénytelen beérni.
Éppen ez a konfigurációs sokszínűség jellemzi legjobban a B48-at: egyetlen alapmotor, amelyet hozzáigazítottak az első, hátsó és összkerékhajtáshoz, a manuális és automata váltókhoz, a nagyjából egytonnás autókhoz és a praktikusabb, mindennapi modellekhez is. Pusztán a hírneve alapján "kétségtelenül megbízhatónak" nevezni azonban túlzás lenne — a BMWBLOG az összeállításában nem hivatkozik sem külön élettartam-vizsgálatra, sem meghibásodási statisztikára, úgyhogy a dicséretekkel egyelőre érdemes várni.