A Bugatti fogta a kínálatának legőrültebb autóját — az 1600 lóerős pályaszörny Bolide-ot —, és szoborrá alakította. Az alváz és a W16-os motor pontosan ugyanaz maradt. Az agresszív megjelenést viszont a tervezőcsapat tudatosan nem vitte tovább. Egy friss interjúban Clark Wu, a Programme Solitaire vezető tervezője leleplezte a projekt részleteit: a Destrier karosszériája mindössze mintegy egy méter magas, az első lámpák pedig 16 különálló elemből épülnek fel — a motor hengereinek számával megegyezően.
Ez pedig nem egy „szelídített” Bolide, hangsúlyozta Wu a Motor1-nek. Teljesen más megközelítés. A donorautó extrém arányait hiánytalanul megőrizték, ám a hatalmas függőleges levegőbeömlőket felismerhetetlenségig újratervezték — a légcsatornát a tetőbe integrálták, a karosszéria vonalai pedig sokkal tisztábbak és nyugodtabbak lettek. A csapat nem a vizuális agresszivitást hajszolta. A cél valami más volt — egy olyan forma, amely évtizedek múlva sem hat elavultnak.
Az új karosszéria alatt a Bolide teljes, változatlan hajtáslánca lapul: a négyturbós, 8,0 literes W16-os motor továbbra is ugyanazt az 1600 lóerőt adja le. A Destrier a Programme Solitaire harmadik egyedi darabja, és a márka történetének legalacsonyabb Bugattija — a gyártó maga is mintegy egyméteres magasságot közöl.
Még a jellegzetes C-line is újragondolásra került. A fém betét most már megszakítás nélkül fut végig az ajtón, és nyitott ajtó mellett is egybefüggő marad. A belső tér szintén a nulláról épült fel — egyetlen konkrét vásárló számára. A karosszéria exkluzív színét a Bugatti Sapphire Celeste néven nevezi.
Második példány soha nem lesz belőle. Pontosan ez a Programme Solitaire teljes filozófiája: a Bugatti a program keretében évente legfeljebb két egyedi autót épít, meglévő alvázakat és hajtásláncokat újrahasznosítva, ám hozzájuk teljesen új karosszériákat és belső tereket alkotva. A Destrier munkálatai még nem fejeződtek be — a tulajdonosnak történő átadást csak 2028-ra tervezik.