A Ferrari 599 GTB Fiorano karosszériájából csak az ajtók maradtak meg. Minden mást újratervezetek, majd kézzel kalapáltak ki alumíniumból. Az eredmény neve Daytona Shooting Brake Hommage — egyetlen darabban készült, elkészítése pedig több mint 15 000 munkaórát vett igénybe.
A Niels van Roij Design műhely projektje az 1972-es „Ferrari 365 GTB/4 Shooting Brake” előtt tiszteleg, amelyet Luigi Chinetti Jr. rendelt meg, és a brit Panther Westwinds épített. A modern autó nem másolja panelről panelre az eredetit — csak az ötletét veszi át: a megnyúlt tetőt, a lecsapott farrészt és a csomagtérhez vezető szokatlan bejáratot.
Hátul nincs hagyományos csomagtérajtó. Helyette mindkét oldalon egy-egy hatalmas, távirányítású üvegpanel nyílik felfelé, mart alumíniumzsanérokon — ezeken keresztül pakolja be a tulajdonos a csomagokat, miközben maga a hátsó szélvédő fixen a helyén marad. Belül a műszeregység a műszerfal közepére került — ez is az 1972-es modell előtti főhajtás egyik jele.
A csomagteret szénszál és konyakszínű bőr borítja, hozzá hat gravírozott alumíniumsín tartozik. A hátsó lámpák egyetlen összefüggő üvegpanel mögé bújnak, az első fényszórók pedig 3D nyomtatott kompozit alkatrészekből készültek. Mindezek alatt a jól ismert, elöl motoros, V12-es platform lapul.
A sorozatgyártású Ferrari 599 GTB 6,0 literes, szívó V12-es motorja 620 lóerőt adott le, és 3,7 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra. A műhely nem hozta nyilvánosságra ennek a konkrét példánynak az adatait, ám a „CarBuzz” szerint 612 lóerőről és 608 Nm nyomatékról van szó, az eredeti ötfokozatú manuális váltó helyére pedig hatfokozatú szekvenciális váltó került. Az átalakítás árát nem hozták nyilvánosságra, második, hasonló példány pedig nem készül. Egyébként hivatalos Ferrari-modellről sincs szó: a Niels van Roij Design hangsúlyozza, hogy kizárólag ügyfelei saját autóit alakítja át, és semmilyen kapcsolatban nem áll az alapautó gyártójával.
