A Volkswagen módot talált rá, hogy a motortér egyik legkevésbé feltűnő alkatrészét fegyverré alakítsa a baleseti sérülések ellen. Az erőátvitel egyik leghétköznapibb tartója a jármű passzív biztonságának részévé válhat — egy súlyos frontális ütközés során az alkatrész nem egyszerűen eltörne terhelés alatt, hanem előre meghatározott módon deformálódna, irányítva a motor mozgását és csökkentve az utastérre átvitt erőt.
És ez nem csupán egy ötlet a papíron. A fejlesztés már rég túl van egy hétköznapi szabadalmi bejelentés szintjén: a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal nyilvántartása szerint a Volkswagen 2025. április 17-én nyújtotta be a bejelentést, a szabadalom megadásáról szóló döntés 2026. május 4-én született, a DE102025115270B3 számú dokumentum pedig augusztus 13-án jelent meg. Jogosultként a Volkswagen AG szerepel.
Egy ún. inga-tartóról van szó, amely korlátozza az erőátvitel mozgását a nyomaték hatására. A különbség az, hogy a Volkswagen nem bízza a véletlenre, hogyan viselkedik súlyos ütközéskor — a deformáció módja már előre meg van tervezve. A CarBuzz szerint frontális ütközéskor a motor hátrafelé mozdulhat el nem kívánt felfelé irányuló mozgás nélkül, bizonyos esetekben pedig lefelé süllyedhet, miközben az ütközés energiájának egy részét a saját tartója hajlítására fordítja.
Véletlen egybeesés? Nem egészen. Az ötlet, hogy az erőátvitel mozgáspályáját a baleset következményeinek szabályozására használják, nem új — a Nissan egy másik inga-rendszerre vonatkozó szabadalmi dokumentációja kifejezetten említi az erőátvitel viselkedésének szabályozását frontális ütközéskor. A Volkswagen valódi váltása tehát inkább abban rejlik, hogy egy már jól ismert alkatrészt kiszámíthatóan deformálódóvá tesz, nem pedig maga az elv újbóli felfedezésében.
A konstrukciónak van egy második, kiszámított hatása is. A tartó úgy állítható be, hogy egy bizonyos terhelési küszöb alatt megőrizze formáját — ez lehetővé teszi, hogy elkülönítsék az igazán súlyos ütközést, ahol a kontrollált deformáció hasznos, egy kisebb koccanástól, amely után a tartók fölösleges sérülése csak megnövelné a javítás költségét.
A szabadalom azonban nem erősíti meg, hogy a megoldás valóban sorozatgyártású Volkswagenekbe kerül. A következő igazán fontos állomás az lesz, ha ez a tartó megjelenik egy konkrét platform vagy modell műszaki dokumentációjában — csak akkor lehet majd beszélni arról, hogy a konstrukció átkerült a szabadalmi portfolióból a gyártószalagra.
